A régió

Fekvése és lakossága

Székelyföld Közép-Kelet Európában, a Kárpát-medence legkeletibb, erdélyi részén fekszik, jelenleg Romániához tartozik. Területe 12 000 km², népessége 800 ezer fő, népsűrűsége pedig 66 fő/km2. A lakosság 70 százaléka magyar, 23 százaléka román nemzetiségű.

Földrajz és klíma

Székelyföld közúton és vasúton is minden irányból jól megközelíthető, területén illetve közvetlen szomszédságában egy működő, és egy megnyitás előtt álló repülőtér található. A régió Románia földrajzi középpontjában fekszik.
Klímája mérsékelt kontinentális, de vidékeinek időjárása között jelentős különbségek tapasztalhatók. A keleti részén található Csíki-medence a leghűvösebb, éves középhőmérséklete mindössze 5,9 °C. A többi régióban 8 °C körüli, a Maros és Nyárád folyók közötti vidéken pedig 8,5 °C a középhőmérséklet. A melegebb vidékek mezőgazdasága élénkebb és változatosabb.
Az éves átlagos csapadékmennyiség 500-600 mm, a hegységekben pedig az 1200 mm-et is meghaladhatja. Az 1200-1800 méter magasra nyúló hegyekben általában decembertől áprilisig található síelhető hótakaró. Több városban és népszerű üdülőhelyen webkamera is működik.

Régiók és városok

A mai Székelyföld négy nagyobb régióból áll:

A régi Háromszék, vagyis a mai Kovászna megye központja Sepsiszentgyörgy, kb. 56 000 lakosú város, jelentős kulturális és gazdasági centrum. Fontosabb gazdasági szereplői közül az autóalkatrész gyártó (Autoliv Kft.), a textilipari és az IT cégeket emeljük ki.
A megye második legnagyobb városában, Kézdivásárhelyen (17 000 lakos) a készruhagyártás (Secuiana Rt.) és a kábelgyártás (Valkes Kft.) jelentős. A térség dél-keleti részében helyezkedik el a megye névadó városa, Kovászna, mely Románia egyik legfontosabb kardiológiai központja, egyben kedvelt üdülőhely. Fafeldolgozó üzeme (Fortuna Forest kft.) mellett, konzerv (Ardealul kft.)- és nadrággyár (Napa Mode kft.) is működik a városban.

Az egykori Csík- és Gyergyószék a mai Hargita megye keleti részét fedi le. A megyeszékhely Csíkszereda (39 000 lakos). A várostól észak és déli irányban füzérszerűen helyezkednek el a 2-3 ezres lakosú községek. Csíkszereda egyetemi város, sportcentrum és élelmiszeripari feldolgozóközpont. Jelenleg két rivalizáló sörgyár a Lixid Project Kft (az Igazi Csíki Sör gyártója) és a Heineken Romania Kft. is Csíkban működik.
Csíkszékkel északon Gyergyószék határos, melynek központja a 18 000 lakosú Gyergyószentmiklós. A városban elsősorban faipari és kisipari cégeket találunk. A régió számos kisebb településén – Borszék, Csíkszereda, Csíkszentkirály, Tusnád – borvízpalackozó üzem működik.
A Csíkszereda melletti Csíksomyó a katolikus magyarok híres zarándokhelye. Pünkösdkor közel félmillió ember látogatja meg a csíksomlyói kegyhelyet.

A korábbi Udvarhelyszék központja a kb. 34 000 lakosú Székelyudvarhely, Székelyföld egyik legdinamikusabban fejlődő vállalkozói és mezőgazdasági centruma, az egyik legvonzóbb székely város. Nehézipar tekintetében vezető szereppel bír a régióban. A városban és vonzáskörzetében fröccsöntőszerszámok és színesfém-öntőformák gyártása (Matplast Rt.), csúcstechnológiájú tömítők termelése (Roseal Rt.), színesfém öntés és megmunkálás (Select Metlemplast Kft.), gyógyszeripari gépek és gépsorok készítése (Technopharm Kft.) és légzsákhuzat gyártás (Alt Technologies Kft.) folyik.
A térséghez tartozik Székelykeresztúr város (7800 lakos) és környéke is, mely elsősorban gyümölcs- és zöldségtermesztéséről ismert.

A hajdani Marosszék és egyben a Székelyföld legnagyobb városa az egykori Magyar Autonóm Tartomány központja, Marosvásárhely (134 000 lakos). A település erős műszaki és orvosi felsőoktatási intézményekkel, vegyipari, élelmiszeripari és gépipari gyárakkal rendelkezik.
Ide tartozik a Nyárád vidéke, ahol a mezőgazdaság a legfontosabb bevételi forrás, valamint a Sóvidék, amelynek több említésre méltó települése is van - a kézművességéről ismert Korond, a sóbányájáról híressé lett Parajd és az Európa-szerte népszerű gyógyászati és egészségturisztikai szolgáltatásokat kínáló Szováta.

Történelem

A magyar honfoglalás idején (896) a terület gyér szláv lakossággal rendelkezett. A korábban Magyarország nyugati, majd középső részén élő, magyar etnikumú székely népcsoportot a 12–13. században telepítették ide. A székelyeknek a feudális magyar államon belül adózási és közigazgatási szempontból privilegizált helyzetük, sajátos önrendelkezésük volt, amiben elsősorban határvédelmi szerepük miatt részesültek. Közigazgatási szempontból a régió évszázadokon át úgynevezett székekbe szerveződött, azoknak megnevezéseit mind a mai napig használják a Székelyföld belső tájegységeire: Aranyos-, Maros-, Udvarhely-, Csík- és Háromszék.

Székelyföldet 1920-ban a trianoni békediktátum Erdély többi részével együtt román közigazgatás alá helyezi. Bár az 1918-as egyesülési dokumentumokban a magyaroknak autonómiát ígért a román államhatalom, annak létrehozását mind a mai napig megtagadják. 1940 és 1944 között Székelyföld visszatért az anyaországhoz, de a második világháború után ismét Romániához került. 1952-ben szovjet nyomásra létrehozták a Székelyföld nagy részét magába foglaló Magyar Autonóm Tartományt, amelyet 1960-ban hátrányos módon átszerveztek, majd 1968-ban meg is szüntettek. A mai, megyéken alapuló közigazgatási beosztás 1968 óta van érvényben. Ebben a hajdani Székelyföldet Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye keleti része fedi le.

Személyiségek

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842)
Nyelvtudós, orientalista, a tibetológia megalapítója, az első tibeti–angol szótár megalkotója és a tibeti nyelvtan leírója. Tudományos munkásságának elismeréseképpen a japánok 1933-ban a buddhizmus magyar Bódhiszattvájának, vagyis szentjének ismerték el. Nagyenyeden és Göttingenben tanult, majd azzal a céllal indult keletre, hogy megkeresse a magyarok ázsiai őshazáját. Ezt nem sikerült megtalálnia (ma már tudjuk, hogy az a Csoma Sándor által feltételezettnél jóval északabbra feküdt), de a tizenhét nyelvet ismerő tudós kutatásai nagyban hozzájárultak a keleti és nyugati kultúrák közeledéséhez, kölcsönös megismeréséhez.

Bolyai János (1802-1860)
Matematikus, katonatiszt, a nem-eukleidészi geometria egyik megteremtője. Az eukleidészi geometria úgynevezett párhuzamossági axiómája kimondja, hogy egy egyeneshez egy külső ponton át egyetlen nem metsző egyenes húzható. Bolyai János, valamint tőle függetlenül Lobacsevszkij és Gauss, a párhuzamossági axiómát annak tagadásával helyettesítették. Vizsgálataik során kiderült, hogy ez a helyettesítés nem vezet logikai ellentmondáshoz. Így, a módosított axiómarendszerrel egy új geometria született. Elsőként Bolyai foglalta össze írásban az eredményeit. Ennek kapcsán 1823-ban írta édesapjának, hogy „a semmiből egy új, más világot teremtettem”.

Barabási Albert-László (1967-)
A természetben előforduló hálózatok szerkezetének megfejtője. Barabási bebizonyította, hogy a nagy természetes hálózatokban (amilyen például az Internet), az egyes csomópontok kapcsolatai számának eloszlása hatványfüggvénnyel adható meg. Ez azzal egyenértékű, hogy kis számú csomópont rengeteg szomszéddal rendelkezik, míg a csomópontok nagy többségének csak néhány szomszédja van. Megfigyeléseit egy elméleti modellel támasztotta alá, amelynek az alapelve a „gazdag tovább gazdagszik”, vagyis a hálózatba belépő új csomópontok nagyobb eséllyel kapcsolódnak a sok szomszédú csomópontokhoz. Barabási eredményei alapján azonosíthatók a hálózat legsebezhetőbb pontjai, amelyek a legtöbb szomszéddal rendelkeznek, és amelyek kiiktatása a hálózat szétesését okozhatja.

Kulturális örökség

Rovásírás

A Székelyföldön, de elszórtan a magyar nyelvterület más részein is fennmaradt egy, a latin betűstől eltérő ábécé. Ennek eredete a Honfoglalás (896) előtti harmadik, negyedik évszázadban kereshető, amikor a Kaszpi- és a Fekete-tengertől északra eső területeken élő magyar törzsek több ótörök írással is megismerkedhettek. Ezekből jöhetett létre a székely rovásírás is, amely ma ismert formáját nagy vonalakban 13. század környékén nyerte el, de a 15. század környékén a humanisták is módosíthatták. A székely-magyar rovásírásra vonatkozó legkorábbi emlékek Székelyudvarhelytől délkeletre eső falvak templomaiból kerültek elő, jelkészletének első leírása pedig egy nikolsburgi (ma Mikulov, Csehország), 1483-as kiadású könyv hátsó lapjaként őrződött meg. A rovásírás, amely a hasonló európai és ázsiai írások közül egyedüliként van használatban és rendelkezik egységesített számítógépes betűkészlettel, ma reneszánszát éli.

Épített örökség

Erődtemplomok
A vártemplomok, védelmi szerepük mellett, a lakosság értékes javainak őrzésére is szolgáltak. Számos esetben a templomok köré építettek várfalakat. A legtöbb erődítmény még a XV. században épült, elsősorban az állandó török–tatár betörések ellen védték a helyi lakosságot. Ilyeneket találunk például Székelyderzsen, Árkoson, Csíkkarcfalván, Sepsiillyefalván és Zabolán. Az erődtemplomok nem rendelkeztek állandó katonákkal, de folyamatosan bennük őrizték a télen felfüstölt szalonnát, valamint a nyáron learatott kenyérgabona jelentős részét. A leghíresebb erődtemplom a székelyderzsi unitárius vártemplom, amelyet 2006-ban felvettek – egyetlen romániai magyar műemlékként – az UNESCO Világörökségi Listájára. A templom építése különböző időszakokban történt, de a műemlék összességében a késő gótikus kor alkotása.
www.virtualisszekelyfold.ro/

Templomi freskók
Székelyföldön számos világi, történelmi témájú freskókkal díszített templom maradt fenn. A falfestmények legelterjedtebb motívuma Szent László kerlési ütközete és az őt körüllengő legendák. Az egyik legszebb és legismertebb a gelencei Szent Imre tiszteletére felszentelt római katolikus műemlék templom belső falfelületét díszítő, 14–15. századi freskósorozat. A falfestmények stílusa vita tárgya, egyes kutatók absztrakt francia ábrázolásmódot véltek felfedezni, mások pedig észak-olasz hatásra utaló jegyeket vettek észre.
www.virtualisszekelyfold.ro/

Várak
Székelyföldön kevés jelentős erődítmény épült. A legtöbb várnak – például Bálványos és Ika, (Kézdiszék), Székely Támadt (Udvarhelyszék) – napjainkban már csak a romjai láthatók. Kivételnek tekinthető a marosvásárhelyi vár, mely Erdély egyik legnagyobb erődítménye, és a történelem viszontagságai ellenére is szinte teljes épségében fennmaradt.
www.erdelyivarak.hu/magyar/oldalak/szekelyfoldi_varak/

Kastélyok, kúriák (nemesi udvarházak)
Székelyföld legszebb, erődített kastélyai a csíkszeredai Mikó-vár és a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, melyek egyben az erdélyi reneszánsz kastélyépítészet jelentősebb megvalósításai közé sorolhatók.
A Mikó-vár szabályos alaprajzú, régi olaszbástyás várkastély, amely a 17. század elején épült. 1660-ban a törökök felégették, de néhány évtizeddel később újjáépült. Jelenleg a csíki Székely Múzeumnak ad otthont, és udvarán tartják az évente megrendezett Régizene Fesztivált is.
A Lázár-kastély építése a 15. században kezdődött, majd a 17. században teljesedett ki, amikor a védöv és az olaszbástyás saroktornyok elkészültek. Az épületet a Rákóczi-szabadságharc idején, 1707-ben a császári csapatok felprédálták. A kastélyban az utóbbi négy évtizedben művészeti alkotótáborokat is szerveznek.
A székelyföldi nemesi családok (Aporok, Kálnokyak, Mikesek, Mikók, Szentkeresztiek stb.) monumentális udvarházai és kastélyai napjainkig fennmaradtak például Árkoson, Mikósváron, Torján, Zabolán és Vargyason.
Számos székelyföldi lófő és kisnemesi család szintén reprezentatív udvarházakat épített. A legtöbb kisnemesi kúria Háromszéken, azon belül Bikfalván, Csernátonban és Dálnokon maradt fenn. Habár a második világháborút követő évtizedekben számos udvarház romlásnak indult, napjainkban mozgalom bontakozott ki megmentésükre. Több műemlékértékű udvarházat mintaszerűen felújítottak, majd ezeket a turizmus és a vendéglátás szolgálatába állították.
www.transylvaniancastle.com/

Vidéki építészet
A székelyföldi lakó- és gazdasági épületek nagyobb részét bornából (gerendából), kisebb részét pedig kőből és téglából építették. A polgárosodás kibontakozásáig dránicával, zsindellyel, szalmás zsúppal, majd újabban cseréppel fedték épületeiket. A vidék egyik legjellegzetesebb régi háztípusa az úgynevezett sarokereszes ház, amelynek díszesen kialakított, félig nyitott deszkás ereszéből egy nagyobb lakószobába és egy konyhába lehetett belépni. A 20. század első felében terjedt el a hosszú, deszkás tornáccal, faragott oszlopokkal ellátott (konyhából, háló- és tisztaszobából álló) háromosztatú ház.

Kézművesség

Székely fafaragás
A fából faragott kopjafák és az impozáns, fedett kapuk Székelyföld tárgyi kultúrájának legismertebb elmei. A kopjafák elsősorban a hitújítás után, a 16. században terjedtek el szélesebb körben, azonban párhuzamaikat megtaláljuk más keleti, pogány népeknél is. Kopjafa szavunk egy középkori, lándzsaszerű fegyver megnevezéséből ered, mivel a vitézek koporsóját rendszerint azokon vitték ki a temetőbe, ahol azokat elhelyezték a sírjel mellett. A sírjelekként használt kopjafák faragott motívumai rendszerint geometrikusak, legtöbbször absztrakt módon kialakított asztrális motívumokat (napot, holdat, csillagot) tartalmaznak, ugyanakkor megörökítették az elhunyt személy nemét, életkorát, társadalmi státuszát, valamint halálának körülményeit is.
A székely családok telkeinek bejáratát olyan kétosztatú, felül vízszintes gerendával összekötött, sokszor galambdúccal ellátott, zsindelyes tetővel födött kapuk díszítették, melyeknek függőleges oszlopait, valamint vízszintes gerendáját legtöbbször faragott, ritkábban festett motívumok ékesítik. Legrégebbi és legimpozánsabb változataik rendszerint kisnemesi udvarházak és szakrális épületek (templomok, kolostorok) előtt maradtak fenn. A huszadik század során előbb székely, majd magyarságszimbólumokká váltak. Napjainkban az udvarhelyszéki Máréfalván találjuk a legtöbb díszesen faragott és festett székely kaput. Mivel a Székelyföld egészen a közelmúltig fában gazdag vidék volt, a legtöbb faluban olyan ezermesterek éltek, akik helyben faragták, készítették a székely családok mindennapok során használt tárgyait is.
udvarhelyszek.eloerdely.ro

Korondi fazekasság
A legtöbb székely faluban (pl. Csíkdánfalván, Csíkmadarason, Küsmödön, Páván stb.) és mezővárosban (Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen stb.) egészen a 19. század végéig helyi mesterek készítették a háztartásokban használt agyagedényeket. Napjainkban már csak Korondon működnek fazekasok, ahol értelmiségiek és vállalkozók korábbi erdélyi modellek alapján tudatosan felújították a helyi hagyományos kerámiát. A 20. század elejétől kezdődően a falu Európa egyik legnagyobb fazekas központjává vált, ahol elsősorban mázas, virágos és zoomorf motívumokkal gazdagon díszített kerámiát készítenek. A fazekas mesterek jellegzetes mintája a madár, a stilizált tulipán és az „életfa”, melyek rendszerint zöld-sárga-barna(-kék), valamint fekete-piros és kék színkombinációban fordulnak elő.
udvarhelyszek.eloerdely.ro

Vargyasi bútorfestés
A puhafából készített, színes, virágos és madaras motívumokkal gazdagon díszített, festett bútorkultúra még a reneszánsz idején bontakozott ki Nyugat-Európában, Erdélyben pedig a 17. században terjedt el szélesebb körben. A kezdetben nemesi és gazdagabb városi polgári családoknál használt festett bútorok viszonylag rövid időn belül a székely falusi családok lakásaiban is meghonosodtak, majd egészen a 19. század végéig fennmaradtak, ahol rendszerint a tisztaszobák díszét alkották. Napjainkban az erővidéki Vargyason él a legismertebb székely bútorfestő família. Írott források szerint a Sütő család tagjai már 1568 óta nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra örökítik a vargyasi bútorfestés tudományát és művészetét. Remekműveik eljutottak Horthy Miklós kormányzó, a pápa őszentsége és a 14. dalai láma otthonába is. A vargyasi és a csernátoni székely mesterek nagy szerepet játszottak abban, hogy egészen napjainkig fennmaradt az erdélyi festett bútorkultúra.
www.festettbutor.com

A székely viselet
A székely népviselet vidékenként, falvanként változó, pontosan tükrözte viselőjének életkorát, családi állapotát, társadalmi státuszát (nemes, lófő, gyalogkatona, jobbágy) és lakóhelyét. A székely öltözet legtöbb darabját a 19. század végéig ügyes kezű falusi asszonyok és szabók állították elő. A férfiak rendszerint harisnyának nevezett posztónadrágot, csukott gallérú fehér vászoninget, fekete mellényt és csizmát viseltek. A székely határőrezredek megszervezése után (1764) a férfiviselet Csíkban és Háromszéken katonásabbá vált.
A ruhadarabok díszítése, a nadrág zsinórozása, valamint a mellény színe pontosan jelzi, hogy viselője milyen településben él, milyen társadalmi csoporthoz és nemzedékhez tartozik. A férfiak nyáron fekete kalapot, télen pedig betűrt tetejű, fekete báránybőr sapkát viseltek. A női viselet legfontosabb darabja a kétrészes felsőruha, vagyis a rokolya és a mellény, valamint a fehér vászoning. Csíkban, Gyergyóban és Kászonokban a női rokolya általában színes csíkozású és háziszőttesből készül. A csíkok szélessége, valamint a színek összeválogatása falvanként, nemzedékek és alkalmak szerint változik. Maros-, Udvarhely- és Háromszék nagy részében a rokolyák legtöbbször egyszínűek, hímes szövésűek. Nemesi és értelmiségi asszonyok már a 19. század végén és a két világháború közötti évtizedekben tudatosan szorgalmazták az ünnepi székely viseletek megújítását és felélesztését, melyek így fokozatosan nemzeti szimbólumokká váltak.
adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=1292

Gasztronómia

A székelyföldi családok táplálkozása, egészen a 20. század közepéig, rugalmasan követte a termesztett és a vadon élő növények, zöldségek és gyümölcsök természetes éves rendjét. Az élelmiszerek jelentős részét a gazdacsaládok helyben maguk állítják elő. Télen általában disznóhúsból készítik ételeiket, míg a többi évszakban a húsféleségek mellé a kertjeikben megtermő friss zöldségeket is felhasználják.

Az amerikai eredetű burgonya csak a 18. századtól kezdődően terjedt el a régióban. Mivel a hegyesebb vidékeken a búza nem termett meg, a 19. század végétől a burgonya (krumpli, pityóka) vált sok eledel (levesek, gulyások) alapanyagává, sőt még a kenyérlisztet is burgonyával egészítik ki. Egészen napjainkig családi kemencében sütik a ropogós, pityókás házikenyeret.

A vidéken népszerűek és széles körben elterjedtek a különböző káposztás és paszulyos ételek. Rendszerint darált húsból és savanyú káposztából készítik a családi és a naptári ünnepek legjelentősebb ételét, a töltött káposztát, valamint a városi eredetű székely gulyást és rakott káposztát. Egészen a közelmúltig a térségben csak édes ízű leveseket főztek. Vasárnap és nagyobb ünnepek idején rendszerint baromfihúsból és különböző zöldségekből főzték a laskalevest. A hétköznapok során különböző bab- és krumplileveseket, például tárkonyos, köménymagos, tejfölös és túrós pityókalevest, valamint pörkölt szalonnával ízesített, salátás bablevest készítettek. Habár a Székelyföld melegebb vidékein megterem az amerikai eredetű kukorica, a burgonyához hasonlóan csak később terjedt el a vidék táplálkozáskultúrájában. Elsősorban román hatásra terjedtek el a különböző puliszkás ételek, valamint savanyú levesek (csorbák) és az újvilági zöldségekből (pl. paradicsomból, paprikából, padlizsánból) készített ételek (pl. lecsók, padlizsánkrém stb.).

Mivel a juhtartás igen elterjedt a falusi lakosság körében, bárányhúsból és juhtejből is számos ételt (töltött bárányt, juhpaprikást, túróspuliszkát) készítenek. A székely családok hétköznapi táplálkozásának napjainkban szerves részét képezi a juhtejből készített túró, sajt és édes orda, amit rendszerint szalonnával és hagymával fogyasztanak. A túrót és a tejfölt gyakran a kukoricadarából készült puliszka ízesítésére is használják.

Mivel Székelyföld zordabb vidékein a szőlő nem terem meg, erjesztett gyümölcscefréből párolják háztáji körülmények között a pálinkát, amit sokszor köménnyel és mézzel ízesítenek.

Kürtőskalács

A székely-magyar nemzeti sütemény dorongra tekert kőttes tésztacsíkból készül. Olvasztott vajjal megkent nyers felületére cukor kerül. Sütése hagyományosan parázs fölött történik. Ennek során a cukor karamellizálódik, ami egyedi ízt ad a kürtőskalácsnak. Neve a tűzhelyek kürtőjére utal, hiszen a csonkakúp-palást alakú, friss, gőzölgő sütemény a kémény kürtőre emlékeztet. A kürtőskalács további ízekkel és illatokkal gazdagodhat, ha elkészülte után utóborítással látják el, például darált dióba hengergetik.
A süteményt ma már a világ minden táján ismerik, és Európa egyik gasztronómiai szimbólumaként tartják számon.
www.kurtos.eu

Borászat
Borászkodásra alkalmas szőlő csak Marosszék melegebb vidékein terem. A leghíresebb őshonos Küküllő menti szőlőfajta a fehér Királyleányka, mely a feltételezések szerint évszázadokkal ezelőtt, természetes kereszteződés révén jött létre. Elnevezésével kapcsolatban a Kis-Küküllő mentén fekvő Magyarkirályfalva szájhagyománya őriz legendát. Édeskés-virágos és citrusos illatú, élénk savtartalmú, enyhén muskotályos borokat ad.

Drakula gróf legendája

Erdélyt külföldön elsősorban az ír Bram Stoker Dracula című regénye kapcsán ismerik. A legendákon és hiedelmeken alapuló műben Drakula gróf többször büszkén kijelenti, hogy a székely néphez tartozik:

Nekünk, székelyeknek, megvan a jogunk a büszkeségre, mert ereinkben sok derék faj vére csörgedezik, amelyek az uralomért oroszlánmódra harcoltak (...) Melyik ördögről vagy boszorkáról mondható el, hogy olyan hatalmas volt, mint Attila, akinek a vére ezekben az erekben folyik? (...) Különös-e, hogy amikor Árpád és hadai elözönlötték a magyar hazát, minket már itt találtak a határoknál, és hogy a honfoglalás itt teljesült be? Hogy amikor a magyar hadak folyama keletre tolult, a székelyeket mint rokonaikat hívták föl csatlakozásra a győztes magyarok? Hogy évszázadokig reánk bízták a török határ őrzését? (...) Ki lehetett volna más, mint egy közülünk való, aki vajdaként átkelt a Dunán és a törököket saját hazájukban győzte le? Igen, ő egy Drakula volt! (...) Ó, ifjú uram, a székelyek – és a Drakulák, kiknek szívök vére, eszük és kardjuk valának –, oly hőstettekkel dicsekedhetnek, amelyekre holmi Habsburg és Romanov nyúltelepek sohasem lesznek képesek."

Mindemellett, a gróf karakterének megalkotása során az író havasalföldi és moldvai uralkodók életrajzából is inspirálódott.
literature.org/authors/stoker-bram/dracula/chapter-03.html

Néphagyományok

A székelyföldi farsang január 6-án kezdődik és Húsvét előtt 40 nappal ér véget. Ez az időszak a bálok, vidám mulatságok és népünnepélyek ideje. A farsangi időszak végén számos faluban farsangtemetéssel, egy Illés nevű szalmabábu elhamvasztásával, búcsúztatják, űzik el a telet és minden rosszat. Ezt a hagyományt a kereszténység előtti hitvilág továbbéléseként tartják számon.

Húsvét hétfőjén a székely lányok gazdagon díszített „hímes tojással” ajándékozzák meg az őket vízzel meglocsoló legényeket. Az arhaikus motívumokban gazdag húsvéti tojás díszítése napjainkban elsősorban Európa keleti felén él, míg Nyugat-Európában csak elszórtan találkozunk ezzel a szokással. A húsvéti tojásornamentika kialakításának többféle formája ismert a vidéken: legtöbbször festéssel, viasszal vagy ritkábban patkolással alakítják ki a mintákat. A hagyományőrzőbb székely falvakban, különösen a római katolikus településekben, a húsvéti locsolkodás, tojásajándékozás mellett napjainkig fennmaradt a tűz-, víz- és ételszentelés, valamint az ünnepi határkerülés.

A Csíksomlyói Pünkösdi Búcsú az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseménye, ahova minden évben százezrek látogatnak el. A mítoszok szerint hagyománya egy legendás csatával függ össze, amelyet a csíki székelyek katolikus hitük megvédéséért 1567-ben vívtak János Zsigmond reformációt erőszakkal terjesztő erdélyi fejedelem hadaival.
http://www.csiksomlyo.ro/punkosdi-bucsu

Népzene

A székelyföldi népzene gyűjtése a 19-20. századok fordulóján bontakozott ki. Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László terepkutatásai azt bizonyították, hogy a székelyföldi falvakban is archaikus elemekben gazdag népzenei hagyományok maradtak fenn. A székelység népzenéje egészen a polgárosodás kibontakozásáig régies díszítéshagyományt és számos pentaton dallamot őrzött meg. Az itt rögzített régi dalok típus- és variánsgazdagsága messzemenően elősegítette a régi magyar népzene alaposabb megismerését, leírását és jellemzését is. Csík- és Udvarhelyszék népzenéje sokáig a magyar népzenei hagyományok leggazdagabb és legrégiesebb rétegét képviselték és jelentették. A 20. század második felében végzett kutatások azonban már itt is egyre kevesebb régi és egyre több új stílusú dalt hoztak felszínre. Miközben a magyar nyelvterület keleti peremterületén élő székelyek rendre befogadták az újabb stílusú énekeket, pár évtizeden át még tovább éltették az alföldi területek régi dallamait, főleg betyár- és rabénekeket.
www.neptanc.ro

A Táncházmozgalom

A múlt század utolsó harmadában útjára indult Táncházmozgalom a magyar néptáncot világszerte elterjedt és nagy népszerűségnek örvendő társas időtöltéssé tette. Az érdeklődők jó hangulatú nyári táborokban sajátíthatják el a magyar népzene és néptánc alapjait. Több jelentős rendezvénynek (az alsósófalvi és gyimesi néptánctáboroknak, valamint a kommandói Cigányfolklór tábornak) Székelyföld ad otthont.
www.neptanc.ro

Gyimesi Tánctábor
www.gyimesitabor.nextra.ro/

Kommandói Cigányfolklór Tábor
www.kommando.hte.ro/

Zabolai Nemzetközi Néptánctábor
www.zabola.ro

Néptáncegyüttesek

Az együttesek célkitűzése az erdélyi népzene- és néptánckultúra gyűjtése, megőrzése és továbbadása, művészi értékű színpadi bemutatása, az autentikus népzene tudományos gyűjtése és archiválása, valamint a hagyományos folklórműsorok és a kortárs táncszínházi formák ötvözése.

Háromszék Táncegyüttes
www.hte.ro

Maros Művészegyüttes
www.marosme.ro/

Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes
www.hargitatanc.ro/

Komolyzene, színjátszás

Marosvásárhelyi Állami Filharmónia
Összetett és igényes repertoárja számos zenei műfajt felölel, beleértve a kortárs zenei megnyilvánulásokat is. Színpadán neves belföldi és külföldi karmesterek, illetve előadóművészek lépnek fel.
www.filarmonicams.ro

Szentegyházai Gyermekfilharmónia
A helyi és környékbeli falvakból érkező gyermekek az alaptantervi képzés mellett, szabadidejükben sajátítják el a kóruséneklés és zenélés tudományát. Számos külföldi fellépésük mellett 2011-ben a „Gyermekhangok Európáért” turné keretében a belga és az európai parlamentben is vendégszerepeltek.
www.fili.ro

Kamarazene
Székelyföldon számos kamarazene együttes működik. A legismertebbek a Transylvanian Saxophone Quartet, az Ávéd János Quartet és a Tiberius Vonósnégyes. Ezek helyi koncerteken, valamint az évente megrendezett Székelyudvarhelyi Kamarazene Fesztiválon és külföldi fesztiválokon egyaránt fellépnek.

Színházak
A marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi állami színházakban különálló magyar és román társulatok működnek. A többi jelentősebb székely városban magyar repertoárszínház szórakoztatja a közönséget, de vendégtársulatok is gyakran fellépnek. A kőszínházak mellett számos alternatív társulat is létrejött, melyek szellemi műhelyként fiatal alkotók kortárs színházi kísérleteinek is teret adnak.

Marosvásárhely
www.nemzetiszinhaz.ro
www.teatrunational.ro

Sepsiszentgyörgy
www.tamasitheatre.ro
www.tam.ro
www.m-studio.ro (mozgásszínház)

Székelyudvarhely
www.szinhaz.ro

Csíkszereda
www.csikijatekszin.ro

Gyergyószentmiklós
www.figura.ro

Múzeumok

A székelyföldi múzeumok számos helytörténeti és vendégkiállításnak is otthont adnak, ezen felül pedig oktatási feladatokat is ellátnak.

Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda
www.csikimuzeum.ro/

Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
www.sznm.ro

Marosvásáhelyi Megyei Múzeum, Marosvásárhely
www.muzeumures.ro

Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely
www.hrmuzeum.ro

Székelyföld Vadászati Múzeuma, Sepsiszentgyörgy
www.vadon.ro

Incze László Céhtörténeti Múzeum, Kézdivásárhley
www.sznm.ro

Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola
www.csangomuzeum.ro

Rendezvények, fesztiválok

Az Ezer Székely Leány Napja a székely népviselet, néptánc és népzene évente megszervezett hagyományőrző találkozója, amelyre rendszerint július első szombatján kerül sor Csíkszeredában.
ezer-szekely-leany-napja.webnode.hu/

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (július) a magyar politikai elit számos tagjának részvételével zajló, közérdeklődésre számot tartó témákat megvitató rendezvény, melynek eseményei neves könnyűzenei együttesek koncertjeivel zárulnak.
www.tusvanyos.ro

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál (július), a középkori zenei kultúrát hűen bemutató rendezvény a Mikó-várban. A rendezvény az utóbbi években a Régizene Nyári Egyetemmel is kiegészült.
regizene.ro/html/hu/

A Székelyföldi Kerékpáros Körverseny (július-augusztus) egy nemzetközi bicikliverseny, amelynek útvonala Kovászna és Hargita megye legszebb vidékeit érinti.
www.csikisport.ro/

A Sepsiszentgyörgyi Szentgyörgy-Napok (április) egyhetes kulturális és szórakoztató rendezvény, amely színvonalas programsorozat kínál.
www.szentgyorgynapok.sepsiszentgyorgyinfo.ro/

A Sepsiszentgyörgy melletti Óriáspince-tetőn rendezett Székely Vágta lovasbemutató és verseny (július) Székelyföld leggyorsabb lovasainak kiválasztását szolgálja, akik később a budapesti Nemzeti Vágtán képviselik a régiót.
www.szekelyvagta.ro/

A Kürtőskalács Ünnepet minden év júliusában az Európa Nap alkalmával szervezik meg. A rendezvényen a kürtőskalács és a rokon sütemények készítői mérik össze tudásukat, így mutatva rá Európa gasztronómiai örökségére és sokszínűségére.
www.kurtos.eu

Vásárhelyi Forgatag (augusztus) – a marosvásárhelyi magyarság legfontosabb ünnepe, amely számos kulturális és szabadtéri programot kínál Marosvásárhelyen
www.forgatag.ro

A kézdivásárhelyi Őszi Sokadalmat értékszüretként is szokták emlegetni.
www.oszisokadalom.ro

A Háromszéki Kolbászparádén hazai és külföldi csapatok mérik össze tudásukat, és több kilómternyi kolbászt készítenek
www.kolbaszparade.ro

Természeti értékek

Ásványvíz („borvíz”) és mofetta
Az utóvulkáni tevékenységnek köszönhetően Székelyföld több száz változatos ásványvízforrással, vagy ahogyan a helyiek nevezik, borvízforrással büszkélkedhet. Ezek a vizek ásványi anyag tartalmuktól fogva különböző színűek (sárgás, barnás, tejfehér), szagúak (kénes, vasas) és ízűek (sós, vasas). Frissen a forrásból vagy palackozva is megkóstolhatjuk őket. Gyógykezelésre a következő üdülőhelyeket vehetjük igénybe: Kovászna, Szováta, Tusnádfürdő, Előpatak, Hatolyka, Oltszem, Málnásfürdő és Bölön.
Emellett a vidéken számos mofettát (gyógyászati célra hasznosított, nagyobbrészt széndioxidot és néha kénhidrogént is tartalmazó gázfeltörést) is találunk. A legújabb geológiai kutatások szerint a Hargita-hegység legdélebbi része, a Csomád alatt még kőzetolvadékot rejtő magmatározók is találhatók.
www.csszm.ro/borviz.php

A szénsavas fürdőknek és mofettáknak, értágító és keringésfokozó hatásuknak köszönhetően, a szív és érrendszeri megbetegedések gyógyításában van kiemelt jelentőségük. A széndioxid (CO2) a bőrön keresztül szívódik fel, majd szénsavvá alakul, így a testfelszín közelében a pH-érték savas irányba tolódik el. Ez arra készteti a szervezetet, hogy a gyűrűszerű simaizmok ellazítása révén növelje az erek átmérőjét, ami által a szövetek vérellátása és az erek rugalmassága is javul. A hajszálerek átmérőjének növelése egyben a vérnyomást is csökkenti. A mofettagázok másik összetevője, a kénhidrogén (H2S) akárcsak a széndioxid, értágító hatással bír, de ezt egy eltérő mechanizmus, mégpedig a citokróm-oxidáz nevű enzim gátlása révén fejti ki.
www.budoshegy.ro

Szent Anna tó, Mohos és Lucs tőzeglápok
Létrejöttük a Csomád-hegység harmincezer évvel ezelőtti robbanásos vulkánkitörésihez köthető. A Szent Anna-tavat, amely Közép-Kelet-Európa egyetlen fennmaradt krátertava, csak esővíz táplálja, ezért vize igen tiszta és szinte semleges kémhatású. A tőzegláppá alakult Mohos-tóból már csak néhány tószem maradt. A láp különleges élőhely: területükön jégkorszaki maradványnövények (rovarevő növény) és süppedő mohaszőnyeg található. A hasonló Lucs tőzegláp egy vulkán néhány tízezer évvel előtti kirobbanása és magába roskadása után létrejött tó feltöltődésével alakult ki.
www.szentanna-to.ro/

A parajdi Sószoros
A több kilométer vastag sótömzs sóhegyeket alkotva bukkan a felszínre az agyagrétegek alól. A sótömbök felülete a csapadék hatására lándzsahegyszerű tüskéket és csipkéket formáz. A sós források mentén gyakoriak a sóvirágzások. A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömzs 2,7 kilométer mélységbe nyúlik le. Az egyik bányarészleg látogatható. Ebben – 120 méteres mélységben – légúti betegségek kezelésre alkalmas csarnokokat is kialakítottak.
www.sovidek.ro

A szovátai Medve-tó
A sós és édesvizű rétegekből álló tó világszinten is egyedinek tekinthető módon melegszik föl. A tóba hatoló napsugarak jobbára az alsóbb, sós rétegekben nyelődnek el. Ezek áramlása viszont nem éri el a tó felszínét (és így a sós víz nem hűl le), mert a felszíni édesvizű réteggel a sűrűségkülönbség miatt nem keveredik.
A Medve-tó zsíros tapintású kevert iszapja, számos ásványi anyag mellett, a női hormonhoz hasonló, ösztrogén szerkezetű anyagokat is tartalmaz. Ezeknek a növényi eredetű, a bőrön és a nyálkahártyákon át felszívódó szerves anyagoknak köszönhető az iszap nőgyógyászati betegségekre és a meddőségre gyakorolt, egyelőre ismeretlen hatásmechanizmusú, gyógyító hatása. A szovátai iszapot mozgásszervi betegségek gyógyítására is használják.
www.sovidek.ro

A Gyilkos-tó
Természetes torlasztó, amely 1837-ben keletkezett, amikor a közeli Gyilkos-hegy egy része leomlott, és a lecsúszó törmelék elzárta több hegyi patak folyását. Medrében ma is láthatók az egykor ott nőtt fenyők csonkjai. Kialakulását legendák övezik.

Turizmus, sport és kikapcsolódás

Túrázás, hegymászás
www.eke.ro
www.zoldszekelyfold.ro
www.facebook.com/alpinsport.ro/

Síelés
www.madarasihargita.hu
www.hargitafurdo.ro
www.bucsin.ro

Rafting
Elsősorban a Maros és az Olt folyók alkalmasak vadvízi evezésre. Szervezett programokról helyi és budapesti kluboknál, utazási irodáknál érdeklődhetünk.

Repülés
Számos siklóernyős klub mellett a székelyföldi füves kis és sportrepülőterek szolgáltatásait (Cekend-tető, Csíkcsicsó, Csíkmindszent, Kibéd–Makfalva határa, Gyergyószárhegy, Marosvásárhely) vehetjük igénybe.

Vadászat és halászat
Erdély a vadászok Kánaánjának számít. Itt él a világ legsűrűbb barnamedve populációja. Ezen kívül, többek között gímszarvasbikára, őzbakra, vaddisznóra, siketfajdra, farkasra, hiúzra, rókára és nyúlra is lehet vadászni.
Az engedélyek beszerzésének feltételeiről a agvps.ro/faq/permis-de-vanatoare/ oldalon találunk aktuális információkat. A vadászatot célszerű egy helyi vadásztársulattal (például www.vadasztarsulat.ro/) egyeztetve lebonyolítani.
Halászati engedélyek beszerzéséről a www.anpa.ro oldalon tájékozódhatunk.

Uszodák

Marosvásárhely, Városi Uszoda
-

Csíkszereda, Csíki Csobbanó
https://www.facebook.com/Csikifurdok/

Sepsiszentgyörgy, Városi Uszoda
http://haromszek.szk.ro/hu/szabadido/sepsiszentgyorgy/uszoda

Wellnessközpontok

A Borvizek útja projekt keretében létrejött kezelőközpontok: Bölön, Előpatak, Hatolyka, Málnásfürdő, Oltszem
www.aquasic.ro

Marosszentgyörgy, Sósfürdő
http://clubapollo.ro

Szováta, Hotel Danubius
www.danubiushotels.ro/

Tusnádfürdő, Wellnessközpont
http://wellness-tusnad.ro/index.php/hu/

Székelyudvarhely, Septimia Wellness és Spa
http://www.septimia.ro/hu/wellness-spa/sport.html

Termál strandfürdő

Szentegyháza
www.termalfurdo.ro/

Az uszodákon kívül számos helyi, édes vagy ásványvizes strand és kisebb fürdő is rendelkezésünkre áll.

Kórházak

Székelyföld jelentősebb városai önálló kórházzal rendelkeznek, Marosvásárhelyen pedig egyetemi klinika működik.

Maros Megyei Klinikai Kórház
www.chirurgiemures.ro/hu/index.html

„Dr. Fogolyán Kristóf” Megyei Sürgősségi Kórház, Sepsiszentgyörgy
spitfog.ro/hu.php

Székelyudvarhelyi városi kórház
www.hospital-odorhei.ro/

Kézdivásárhelyi városi kórház
www.spitaltgsecuiesc.ro/hu/index.php?main=lista_garda.php

Csíkszeradai Megyei Sürgősségi Kórház
www.korhaz.ro/index.php

Kovásznai „Dr. Benedek Géza” Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház
www.dspcovasna.ro/hu/kardiologia_korhaz

IMPRESSZUM