Hajdó Csaba – „A siker forrása a folyamatos fejlesztés”

Minőség, pontosság, versenyképes árak és számos piaci siker fémjelezte a székelyudvarhelyi Alt Technologies Transylvania Srl-t tizenegy éves fennállása alatt.

A cég pénzügyi adatait átnézve feltűnt, hogy 2012-ről 2013-ra megduplázódott a profit, ezt hogyan érték el?
Történt egy természetes növekedés a klasszikus termékek terén, amely leginkább a piaci penetráció növekedésével magyarázható. Emellett földrajzilag is terjeszkedünk, megrendeléseink 25 százaléka az Egyesült Államokból érkezett. A harmadik említésre méltó tényező az új alkalmazások bevezetésé volt, amely egy újabb szeletet tett hozzá az amúgy is bővülő tortához.

A függönylégzsák (a fejet és mellkast egyszerre óvó légzsák)-huzatok és az öntapadós matricák mellett az oldallégzsák piacon is jelen vagytok, emellett még mit tartalmaz a termékpaletta?
Öt, az autópiachoz kapcsolódó termékcsaládot gyártunk, elsősorban autólégzsák komponensekre specializálódtunk, amely forgalmunk 90 százalékát képezi. Régebben a vállalat nagy mennyiségben gyártott funkcionális – szélsőséges hőmérsékleteknek ellenálló – címkéket is. Ezeket továbbra is készítsük, de egyre kisebb részt foglal el a termékportfolióból.

Mi a vállalat sajátossága?
Három szó: minőség, logisztika és ár. Egyedi piacról beszélünk, ahol 100 százalékos minőséget kell biztosítani. A termék kipróbálása egyenlő az elhasználódásával. Emellett logisztika szintjén egy olyan rendszert kell kiépíteni, amely mindig azt gyártja, amit kell, amikor kell, és mindezek után a késztermék pontos leszállítását is garantálja. Az autóiparra jellemző paradigma szerint dolgozunk: nincsenek készleteink, megrendelésre gyártunk. A sikerhez szükséges utolsó elem a megfelelő ár, akár globális szinten is. A versenyképesség ezen a három pilléren alapszik és egyedül az állandó fejlődéssel fenntartható.

A befektetők kezdetben Kolozsvár környékére képzelték el a gyárat, amely végül Szentmihályon kezdet el működni és pár éve Farkaslaka mellé költözött. Miért ezt a régiót választottátok?
Az előzetes felmérések azt mutatták, hogy a helyszín kiválasztásakor fontos figyelembe venni a stabil munkabázist biztosíthatóságát. Székelyudvarhely nem iparváros, így változatlan munkaerő-piaci viszonyokkal rendelkezik, amely kedvező volt számunkra. A költözés oka egyszerű: Szentmihályon bérelt épületben zajlott a termelés, amíg Farkaslakán lehetőség nyílt saját gyárépület építésére.

A vállalat célja, hogy minden eladott autóban legyen valami, amit az ALT Technologies gyártott – mondtad egy tavalyi interjúdban. Ezt reális célnak érzed?
Ez a merjünk nagyot álmodni kategóriába tartozik. A hosszú távú célok mindig egy kicsit absztraktak kell, hogy legyenek. Ma már ott tartunk, hogy a világon eladott autók 30 százalékában van valami, amit a mi cégünk gyártott. Ez egy jó irány, amely mentén a jövőben is haladni fogunk.

A termelésre nézve milyen jövőbeli terveid vannak?
Egyértelműen az autóiparban használatos árucikkek gyártása lesz a hangsúlyos az elkövetkezőkben is. Emellett pár mérnökünk főállásban foglalkozik új termékek fejlesztésével. Ilyen például egy teljesen újszerű ülés fűtés rendszer kialakítása, a technológia működik, így nagy valószínűséggel egy újabb piaci komponenst kreáltunk.

Alt Technologies Transylvania Srl adatok
Alapítási év: 2004

2012

• Alkalmazottak száma: 117
• Profit: 2041231 lei

2013

• Alkalmazottak száma: 144
• Profit: 5552713 lei

2014

• Alkalmazottak száma: 156
• Profit: 5784666 lei

Kb. 20-25 felsőfokú végzettségű alkalmazott

Szoboszlai László Erik: „Rekordnagyságú profitra számítunk”

Erdély legelső és még ma is piacvezető gyógy- és wellness szállodájáról a Danubius Health Spa Resort Sovata értékesítési igazgatója mesélt.

Csak gyógy- és wellness részlegen 14 másik szálloda működik a Danubius Hotels Groupon belül. Gondolom, néhány hotel esetén franchise jellegről is beszélhetünk, de ettől függetlenül miben másak a budapesti vagy hévízi szállodák a szovátaihoz képest?
A Danubius multinacionális cégként jórészt saját épületekkel rendelkezik. Azonban egyes szállodái más márkanév alatt működnek, ilyen például a budapesti Hilton hotel is. A szállodalánc belső sztenderdek alapján működik. Ez a szoba bekészítéstől a formanyomtatványokig mindenre vonatkozik. Minden szállodának megvannak a saját specifikumai, például a szovátai nőgyógyászati kezelésekhez hasonlót máshol nem végeznek.

Profit szempontjából milyen éveket írt a szálloda?
A szállodánk 2009-ig folyamatos profitbeli növekedést produkált. A válság minket is megérintett, de ezt viszonylag hamar átvészeltük. Az idei adatokat szerint a 2015-ös évet rekordnagyságú profittal fogjuk zárni. A történethez az is hozzátartozik, hogy az elmúlt évek nyereségének nagy részét az anyavállalat fejlesztésre fordította. A privatizáció után 2014-ben történt a legnagyobb befektetés. Így a Hotel Bradet megvásárlásával és felújításával háromra nőtt a szovátai Danubius hotelek száma.

A Danubius szállodalánc 8570 szobájával felkerült Európa legjelentősebb szállodaláncainak listájára, kapacitását tekintve a 100 legnagyobb egyike. A szovátai hotelek mekkora befogadóképességgel rendelkeznek?
A három szálloda körülbelül 400 szobával rendelkezik, így közel 800 vendég befogadására alkalmasak.

Az ezredforduló után elindult egy erőteljes külföldi terjeszkedés. Jelenleg, öt országban – Romániában, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Nagy-Britanniában – vannak Danubius hotelek. További expanzió is kilátásban van?
A vállalat jelenleg Angliában terjeszkedik, több átépítésre váró épületet is felvásároltunk. Egyelőre kérdéses, hogy ezek a szállodák a Danubius brand részét fogják-e képezni. Más felújítások pedig folyamatosan zajlanak.

Helyi szinten milyen változásokra lehet számítani?
A szállodalánc családi tulajdonban lévő részvénytársaságként egyfajta generációváltáson ment keresztül az elmúlt három évben. Az alapító tulajdonos elhunyt, de a jelek szerint a hozzátartozok elkötelezettek a szállodalánc irányában. Helyi szinten nem tapasztaltunk radikális változtatásokat.

A szállodalánc már-már történelmi múltra tekint vissza, 1972-es magyarországi alapítása óta stabilan jelen van a piacon. Mi lehet a folyamatos siker titka?
A szakmaiság és a folyamatos technológiai fejlődés meghatározó ezen a piacon. A Danubius kiemelkedő szaktudással érkezett Romániába. A marketingtől egészen a gyógyászatig mindent szakemberek végeznek. A szóvátai szálloda a konkurencia hiánya miatt – Erdély legelső gyógy- és wellness központjaként – egyértelmű előnnyel indult.

A szállodalánc terjeszkedési területét nézve Romániában a legalacsonyabb az életszínvonal, ez hogyan hat ki az ár-érték arányra?
Legyen szó a Danubius Spa Resort Sovata-ról, a Hotel Bradetről vagy éppen a Hotel Fagetről a vendégek pontosan azt a szolgáltatást kapják, mint a külföldi Danubius szállodák esetén, csak a helyi életszínvonalhoz igazított alacsonyabb áron.

Szováta, fürdőváros lévén, megfelelő helyszínnek tűnhet gyógy- és wellness szálloda alapításához. Még milyen érvek szóltak a régió mellett?
Szállodánk nagyon sok külföldi vendéget fogad, akiket jórészt a sztenderdek alapján meghatározott színvonal és alacsony árak csábítanak Szovátára.Az elmúlt évek azt mutatják, hogy összességében nagyon jó döntést hoztak. Erdély szintén piacvezetők vagyunk, országos konkurenciaként is csak a félixfürdői Hotel Presidentet tudnám megemlíteni.

Milyen hátrányai vannak a régiónak?
A megközelíthetőség nagy probléma, infrastrukturális szempontból a szállítás rosszul megoldható, gondolok ilyenkor, az autópályák hiányára, a nemzetközi repülőterek távolságára. Ez főleg a külföldi vendégeink esetén jelent nehézségeket.

Balneoclimatica SA

2012

• Alkalmazottak száma: 246 (kb. 50 személy rendelkezik felsőfokú végzetséggel)
• Profit (nettó): 5904256 lej

2013

• Alkalmazottak száma: 245 (kb. 50 személy rendelkezik felsőfokú végzetséggel)
• Profit (nettó): 4367203 lej

2014

• Alkalmazottak száma: 270 (kb. 50 személy rendelkezik felsőfokú végzetséggel)
• Profit (nettó): 3208611 lej

Bihari Béla – „Először a lehetőséget látjuk és csak utána a korlátokat”

A Gnome Design Kft. tizenkét éves tapasztalattal nyújt IT szolgáltatásokat nemzetközi és romániai piacon. Bihari Béla a sepsiszentgyörgyi cég ügyvezető igazgató nyugati mentalitásra alapozva egy emberközpontú céget hozott létre.

Milyen típusú szoftvereket fejlesztetek?
Elsősorban exportra dolgozunk. Egyedi, nagyméretű szoftvermegrendeléseink vannak. Forgalmunk 70-80 százalék német partnerünkkel közösen fejlesztett top menedzseri – főleg kutatásfejlesztésben használt –szoftver adja. Termékünk minden olyan modult tartalmaz, amely egy projekt menedzseréléséhez szükséges. Akár 200 ezer ember összefogására is alkalmas, így jórészt mamutvállalatok dolgoznak vele. Továbbá foglalkozunk egy európai uniós pályázat által létrejött több egyetemen működő kutatási projekt menedzselési szoftverével. Emellett talán a legérdekesebb munkák egy intelligens taxonómia rendszeren alapuló kereső szoftver fejlesztése, amely egy amerikai kliensük részére készül.

Idén öt új alkalmazottal bővült a céged, ezt a Gnome Design esetén úgy is meglehet fogalmazni, hogy 50 százalékos személyzet növekedés történt, ez minek tudható be?
A tavalyi év a standardizálás és az újratervezés éve volt, az export mellett elkezdtünk nyitni a helyi piacra is, ennek köszönhető a létszámnövekedés. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem járt nehézségekkel. A cégemben minden német munkastílus szerint történik, ez az első dolog, amelyet az újonnan jött csapattagok el kell, hogy sajátítsanak, és ez nem történik mindig zökkenő mentesen.

A megrendeléseitek nagyrésze a nyugati piacról érkezik, ez a fajta nyitás az erdélyi cégek részéről általában hiányzik, mit tanácsolsz ezeknek a vállalatoknak?
Soha nem az volt a probléma Székelyföldön, hogy valamihez nem értünk eléggé, vagy nem kapunk rá megfelelő embert, amin általában áll vagy bukik egy projekt az a kommunikáció. Ez a régió elszigetelve létezik. Az első dolog, amit megkell tanuljunk, hogy nyissunk már országokra, de legfőképpen egymás felé. A mi cégünkben először látjuk meg a lehetőséget és csak utána a korlátot, ez sok erdélyi vállalkozás esetén fordítva történik.

Müncheni szoftverfejlesztőként már karriered elején megtapasztalhattad milyen a siker, sepsiszentgyörgyi céged esetén mikor érezted először, hogy ez működni fog?
Amikor legelőször nem én mentem egy németországi megbeszélésre, hanem egy kollégám, akkor tudtam, hogy sínen vagyunk. Ekkor úgy éreztem, hogy sikerült átvennie és gyakorolnia azt a mentalitást, amit én képviselek.

A Gnome Design felvásárlási lehetősége adott volt, emellett még milyen okokból választottad ezt a régiót?
Ez az otthonom és ezen jó pár külföldön töltött év sem változtathat. Itt formálódtam azzá, aki vagyok, és úgy érzem, hogy tartozok annyival, hogy összegyűjtött tudásomat itt kamatoztassam. Számomra ez egyfajta felelősség vállalás a közösség felé. Emellett Sepsiszentgyörgyön nagyon erős a kultúra és a művészet jelenléte, amely remek talaj lehet, ha innovációban gondolkodunk.

Három éve, hogy megszerveztétek az első Székelyföldi IT & Telecom Konferenciát, amelynek egymás megismerése, az összefogás, közös pályázatok lehívása és informatikai továbbképzés volt a célja. Hogy érzed, ez mennyiben valósult meg?
Konkrét sikereket is elértünk már a projekt által. De számos tervünk van még, pl. egy sepsiszentgyörgyi start up bank létrehozása, a volt Román Nemzeti Bank helyén. Célunk, hogy start up kultúrát importáljunk városunkba. Székelyföldről hiányzott egy vállalkozói fórum, közös színhely, ahol a cégek megismerhetnék egymást, erre válaszkép létrehoztuk a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagozataként működő IT & Telecom szakosztályt és egy IT klasztert. Az idei konferencián 240 résztvevő volt, amely jól mutatja, hogy érdeklődés övezi a kezdeményezést.

Gnome Design Kft adatok
Alapítási év: 2002

2012

• Alkalmazottak száma: 9
• Profit: 96064 lei

2013

• Alkalmazottak száma: 9
• Profit: 88853 lei

2014

• Alkalmazottak száma: 10
• Profit: 84680 lei

Az összes alkalmazott felsőfokú végzetséggel rendelkezik

Interjú Kelemen Lászlóval a Gedeon Richter Románia marketing és eladási igazgatójával

A Gedeon Richter Románia a Richter csoport romániai termelő leányvállalata, amely 1998-ban jött létre a marosvásárhelyi Armedica gyógyszergyár felvásárlása révén. A nagyszabású és folyamatos beruházásoknak köszönhetően a régió egyik legmodernebb gyógyszergyártójává vált.

Minden bizonnyal széles termékpalettával dolgoznak. Melyek a cég által gyártott főbb gyógyszertípusok?
Társaságunk több mint 200 féle gyógyszert gyárt. Termékeink között originális (eredeti), generikus (az eredeti gyógyszerek azonos hatóanyagú másolatai) és licensz készítmények (megvásárolt gyártási joggal készülő termékek) egyaránt megtalálhatóak. Ezek a késztermékeket szinte valamennyi terápiás területen kínálnak hatékony, korszerű és elérhető árú gyógymódot.

Emellett a vállalat még milyen tevékenységeket végez?
Kivételes figyelmet fordítunk a nőgyógyászati, továbbá a szív- és érrendszeri, valamint a központi idegrendszerre ható termékek fejlesztésére és gyártására. A Richter Magyarországon kívül a világ több mint száz országába szállít hatóanyagokat és késztermékeket. A Társaság fő tevékenységét, a gyógyszeripari termékek előállítását és értékesítését, valamint a kutatás-fejlesztést számos leányvállalat, közös vezetésű és társult vállalat támogatja.

Miben különbözik a romániai cég a Richter Gedeon Nyrt. többi leányvállalatától?
Az utóbbi években alkalmazott beruházások következtében a romániai leányvállalat folyamatosan fejlődik a piaci kihívásoknak, illetve a Richter stratégiái céljainak megfelelően. Idén például Európai Uniós támogatással készült el az új kutatás-fejlesztési létesítményünk Marosvásárhelyen. Az itt fejlesztett és gyártott termékek szerves részét képezik a Richter csoport romániai és nemzetközi termékportfoliójának. A 2014-es Cegedim adatok alapján, a Richter 1,5%-os piaci részesedése által a román gyógyszerpiac 20 vezető gyógyszercége közé sorolható.

Egy 17 éve sikeresen működő leányvállalatról beszélünk, mégis mi lehet a folyamatos fennmaradás titka?
A cég sikerének legfőbb forrása az évek óta konstans létszámot – több mint 530 fő ¬ mutató humán erőforrás.

Miért pont ezt a régiót választották a vállalat kihelyezésénél?
A régióban, de a Richter csoporton belül is a romániai jelenlét fontosságát az is igazolja, hogy a Richter a gyógyszergyártás mellett gyógyszerek nagy- és kiskereskedelmében is érdekelt a Pharmafarm illetve a Gededon Richter Farmacia cégei révén.

A már megszokott ötéves terv mellett a cégnek van egy konstans célja?
A Richter célja, hogy folyamatosan korszerű készítményekkel álljon a lakosság gyógyításának szolgálatában, évente 3-5 új termék bevezetésével.

Gedeon Richter Románia általános adatok

2012

• Alkalmazottak száma: 550
• Profit: -

2013

• Alkalmazottak száma: 544
• Profit: -

2014

• Alkalmazottak száma: 548
• Profit: -

A felső végzettséggel rendelkezők száma az utóbbi három évben folyamatosan 45 százalék felett van.

Akár logisztikai centrummá is válhat a Maros Megyei Ipari Park

A Maros Megyei Önkormányzat kezdeményezésére – Phare programból biztosított társfinanszírozással – alakult meg és épült a Maros Megyei Ipari Park, amelynek vezérigazgatóját, Nagy Istvánt eredményekről, fejlődési lehetőségekről és a nem várt nehézségekről kérdeztem.

Mekkora az ipari park területe és kihasználtsága?
Összterülete 44 hektár, ebből 29 és fel hektár áll cégek rendelkezésére, amelyből egyelőre hat hektár nincs kihasználva. Jelenleg tizenegy cégnek adunk otthont, emellett vannak olyan leszerződött területek, ahol a beruházások még nem kezdődtek el.

Az adatokból látszik, hogy a létesítményegyüttesre komoly vállalkozói igény mutatkozik. Pontosan milyen infrastruktúrát ajánl az ipari park?
Zöldmezős ipari parkként célzott ingatlan hasznosítók vagyunk, akik ipari szolgáltatási tevékenységben érdekelt cégek bevonzásával teremtenek új munkahelyeket a térségben. Egyszerűen fogalmazva területet és közmű-infrastruktúrát biztosítunk cégeknek.

Milyen arányban foglalkoztatnak felsőfokú végzettségű munkaerőt a cégek?
Ipari park lévén az alkalmazottak nagy része fizikai munkát végez, a foglalkoztatottak 10-12 százaléka rendelkezik egyetemi diplomával. Az önkormányzat elsődleges célja új álláslehetőségek biztosítása volt, ebből a szempontból sikeresnek mondható a kezdeményezés, hiszen az évek során összesen 1500 új munkahelyet hoztunk létre.

Milyen termékek gyártásával foglalkoznak az itt működő vállalkozások?
Munkaerőlétszám szempontjából a legnagyobb cég autóiparban érdekelt, felsőközép- és felsőosztály kategóriákba sorolt gépkocsikhoz gyártanak kábelkorbácsokat és szenzorvégződéseket. Továbbá bútor és gázkompresszor üzemek, textilnyomtatással foglalkozó cégek működnek a park területén. Emellett Közép-Kelet-Európa legkorszerűbb ipari porfestődéje is itt üzemel.

Jellemző a térségre a munkaerőhiány?
Abban az értelemben beszélhetünk hiányról, hogy az oktatási rendszer kínálata köszönő viszonyban sincs a munkaerőpiac által igényelt képesítéssel. A mi esetünkben már vannak együttműködések felsőoktatási intézményekkel, ösztöndíjrendszert működtettünk és a hatékonyabb helyi szakoktatás érdekében is tettünk lépéseket.

Milyen nehézségekkel találkoztak az ipari park létrehozásakor?
A gyakorlat és a minta hiánya okozta a legnagyobb problémát. A vasút és a reptér közelsége miatt az önkormányzat először szabadkereskedelmi övezetet akart létesíteni a területen, de a bukaresti hatóságok visszautasították a kérelmet. Döntésüket az ország közelgő Európai Unióba való belépésével indokolták. Ezek után üzleti infrastruktúrák kiépítésére nyílt lehetőség, azonban az önkormányzati ciklusváltás következtében a projekt kivitelezésével párhuzamosan nem foglalkoztak az értékesítéssel. Ennek tudható be, hogy a munkálatok 2005-ös befejezésekor még nem voltak befektetők. Ekkor alkalmaztak az ipari park vezetésével. A munkálatok során figyelembe kellett volna venni a cégek igényeit, de mivel ez nem történt meg, így az értékesítésben is akadtak nehézségek. Közel másfél évbe telt, amíg a keresletet és az infrastruktúrát sikerült összehangolnunk.

Vannak olyan előnyök, amelyek a régió sajátosságából adódnak?
Maros megyében – országos viszonylatban is – alacsonyak a fizetések. Az ipari parkban üzemelő cégek termékeinek előállítási költségét nagyrészt a munkaerő anyagi finanszírozása teszi ki, ilyen szempontból előnyös befektetési térségnek bizonyulunk.

Milyen fejlődési lehetőségeket lát az ipari parkot illetően?
Az ipari fejlődés jelenlegi trendjeit figyelembe véve, úgy vélem, hogy a park 5-10 éven belül logisztikai centrummá fogja kinőni magát. Ha a tervek nem változnak, autópálya csomópont fog létesülni közelünkben, uniós alapokból vasútépítési pályázatok kiírása is várható, emellett a reptérnek a fejlesztésben is bízunk.

A következő kérdés kissé elvonatkoztat az interjú témájától, de úgy gondolom, hogy nem kerülhető meg: Milyen problémák akadályozzák Székelyföld gazdasági fejlődését?
Meglátásom szerint két szempontból lehet megközelíteni a problémát. Egyrészt a három székelyföldi megyébe célzottan nem jön anyagi támogatás Bukarestből, szándékosan nem történek fejlesztések, sőt azt sem tartom véletlennek, hogy a sikeres iparágak helyi kézről bukaresti vagy rosszabb esetben külföldi tulajdonba kerülnek. Másrészt a közgazdászoktatás minőségével sem vagyok megelégedve. Az elmúlt években a térség két mesteri képzésére is beiratkoztam, és mindkét esetben azt tapasztaltam, hogy a tanárok gyakorlati ismeretek hiányában oktatnak tantárgyakat és semmilyen tapasztalattal nem rendelkeztek cégvezetés terén. Így a diákok nem kapják meg a kellő ismereteket, és az egyetem után egyfajta empirikus cégvezetési politikát folytatnak.