Társadalom

A történelmi Székelyföld népessége 858.000 fő: Hargita megyének 323.000, Kovászna megyének 220.000, Maros megye Székelyföldre eső településeinek pedig 315.000 lakosa van.

A legnépesebb korosztályok a 30-35-ös és 35-40-es évesek, akik a teljes népesség 4-5%-át teszik ki, a fiatalabb korcsoportok viszont a 3%-ot sem érik el. Az átlagéletkor 39,3 év, ami 1,5 évvel alacsonyabb a romániai átlagnál.

A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint a 10 év feletti romániai lakosság iskolai végzettsége a következőképpen oszlik meg: 44.2% csak alsóbb szintű (alsó tagozat vagy az iskolázottság teljes hiánya), 41.4% középfokú (középiskolai vagy posztliceális), 14.4% pedig felsőfokú tanulmányokat folytatott. Romániában relatíve alacsony, Székelyföldön még alacsonyabb az általános iskolát elhagyók aránya, de a középiskolai képzésben már magasabb a lemorzsolódás. Hargita és Kovászna megyében 7% illetve 9% a, Maros megyében ennél magasabb, 12% a felsőfokú végzettségűek aránya.

Egy önbevalláson alapuló felmérés alapján a székelyföldiek 15 százaléka beszél legalább társalgási szinten angolul, 4,5 százaléka németül, 1,5 százaléka pedig franciául. Az egyéb nyelveket ismerők aránya egyenként 1 százalék alatt van. A fiatal (30 év alatti) korosztály esetében az angol nyelv ismerete magasabb, mintegy 34 százalékos. Ezek az arányok elmaradnak a romániai átlagtól, azonban a régióban többséget alkotó magyarok 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól, vagy nagyon jól beszél románul. Az itt élő románoknak pedig mintegy 25 százaléka beszéli a magyar nyelvet.

A romániai foglalkoztatási ráta 50.3 %-os. Ez a szám a munkaviszonnyal rendelkezők arányát mutatja a 15-64 év közötti korosztályon belül. A 2016-os prognózis szerint Kovászna (55.8%) és Maros megyében (51.6%) a munkaképes lakosságnak az országos átlagnál magasabb arányban lesz munkahelye, Hargita megye a maga 46.6%-ával az országos átlag alatt marad.

A 2015-ös román munkanélküliségi ráta 5.1%, ami 2016-ra 4.8%-ra, illetve 2017-re várhatóan 4.7%-ra csökken. A Székelyföldön ez a mutató 5.7%, amely csupán néhány tized százalékot csökkenhet. A régóban tehát az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség, ami könnyebb munkaerő-toborzást tesz lehetővé.

A nettó átlagfizetések terén Hargita megye 1317 lejjel (293 euró) az utolsó, illetve Kovászna 1398 lejjel (311 euró) utolsó előtti helyen áll a romániai megyék között. Maros megye 1760 lejes (391 euró) átlagbérrel a 15. helyen található a 41 megyét és a fővárost tartalmazó listában. A nők átlagosan 6,1%-la kisebb bért kapnak ugyanazért a munkáért. Ez azt jelenti, hogy a régióban a nemek közti bérszakadék kisebb, mint a Romániában (9,7%).

A székelyföldi megyék a diplomás munkanélküliek számát tekintve az országos átlag alatt vannak. Maros megyében a 15 768 munkanélküliből 661 (4.2%) rendelkezik egyetemi oklevéllel. Ez az arány Hargita megyében 3.5%, Kovászna megyében pedig a munkanélküliek csupán 2.7% százaléka végzett egyetemet.

2014-ben a 28 uniós tagállam közül 16 esetében a bevándorlás volt meghatározó, míg a többiben a kivándorlók száma meghaladta a bevándorlókét. Románia ez utóbbiak közé sorolható. A Világbank bilaterális migrációs mátrixa szerint 2013-ban mintegy 3,4 millió román állampolgár élt életvitel-szerűen külföldön. Azóta ez a szám minden bizonnyal jelentősen növekedett. Székelyföldnek relatíve nagyobb a népesség-megtartó ereje, ami azzal is magyarázható, hogy a korábbi migrációs célpont, Magyarország ma kevésbé vonzó. Összességében azonban a Székelyföld is egy kibocsátó régió.

A 2015-ös adatok alapján az országban 2.8, a Székelyfüldön pedig 2.6 orvos jut ezer lakosra. Az EU átlaga e tekintetben 3.4.

Romániában a háztartások 35%-ánál nem megoldott a csatornázás. Ez a mutató a Székelyföldi háztartások kedvezőbb helyzetére utal. Kovászna megyében 32, Maros megyében 31, és Hargita megyében mindössze 28 százalékban nem megoldott a háztartások csatornázáss. Számos székelyföldi településen jelenleg is folynak infrastrukturális bővítéssel kapcsolatos munkálatok.

Romániában 2014-es adatok alapján a háztartások 80%-ában van mosógép és 96%-ában van hűtőszekrény. A Székelyföldön ezek az arányok 77,1 és 96,3 %.

A könyvtári olvasói kártyával rendelkezők száma stagnál, az arányok azonban az országos átlagnál magasabbak, 18% körüliek. 2014-ben az EU 28-ban a lakosság 70%, Romániában 60%, a Székelyföldön 54.5% a napi szintű Internet használók aránya.

Székelyföldről elmondható, hogy több mutató alapján az országos átlag alatt marad, viszont az longitudinális idősorok vizsgálatai alapján az előző évekhez képest szinte minden területen pozitív előrelépést mutat.

IMPRESSZUM